|
ABBA (1972-1983) Az együttes neve a tagok neveinek kezdőbetűiből áll össze: Anni-Frid Lyngstad, Björn Ulvaeus, Benny Andersson valamint Agneta Fältskog. Egyes adatok szerint ők voltak a világ anyagilag valaha is legsikeresebb popzenekara, egyedülálló, de rövid pályafutásuk alatt számtalan világslágerük született. Karrierjük a csúcson váratlanul megszakadt, s az énekesek többé nem léptek fel közösen. A Beatles együtteshez hasonlóan az énekes karriert követően az ABBA név is világhírű védjeggyé, szinte saját iparággá vált. |
Alfred Nobel (1833-96). Feltaláló, vegyész, nagyiparos és adományozó. Lásd feljebb a róla szóló szakaszt ugyanebben a fejezetben.
Alva Myrdal (1902-1986) Miniszter és diplomata. A szociálpolitika és a nők jogainak harcos és radikális politikusa, társadalomkritikusa. Mégis inkább a leszerelés és a béke érdekében tett nemzetközi erőfeszítései révén vonult be a történelembe, többek között mint a genfi leszerelési konferencia svéd delegációjának vezetője 1962-73 között. Számtalan nemzetközi megbízatást kapott az ENSZ-től és az UNESCO-tól. 1982-ben Nobel-békedíjjal jutalmazták. Férjével, Gunnar Myrdallal együtt írta nagy feltűnést keltő könyvét „Korunk kihívása - a világszegénység” címmel.
AUGUST STRINDBERG (1849-1912) Egyértelműen a legismertebb és legellentmondásosabb svéd író. Még ma is a svéd irodalom és a svéd kulturális örökség meghatározó alakja. Irodalmi munkássága mellett kiemelkedő festő és fényképész is volt. Olof mester című színpadi művével debütált 1872-ben, s ez egyben első mesterműve is lett. Strindberg pályafutása során rendszeresen a viták középpontjában állt Svédországban. Ezen örökös ellentmondások miatt soha nem kapott Nobel-díjat és nem választották be a Svéd Akadémia tagjai közé sem. Strindberg legjelentősebb prózai művei közül megemlíthetjük az alábbiakat: A vörös szoba (1879), Házasodjunk! (1884-86), A hemsőiek (1887), Viharos tengeren (1890), Vallomások (1895), Inferno (1897) és a Fekete lobogók (1907). Külföldön Strindberg mégis drámaíróként a legismertebb, gyakran játszott művei többek között Az apa (1887), a Júlia kisasszony (1888), a Damaszkusz felé (1898-1904), a Haláltánc (1901), az Álomjáték (1902) és a Kísértetszonáta (1907). Strindberg olyan pszichológiai mélységeket, erőt és intenzivitást ért el, mely nyelvi gazdagságához és művészi sokoldalúsághoz hasonlóan egyedülálló.
Astrid Lindgren (1907-2002) A világ talán valaha élt legnagyobb gyermekkönyv írója, számtalan klasszikus mesefigura, mint például Harisnyás Pippi, Háztetey Károly, Juharfalvi Emil, Mio, Ronja, a rabló lánya és az Oroszlánszívű testvérek megteremtője. Svédországban, ahol generációk nőttek fel könyvein, irodalmi munkássága a nemzeti öntudat magától értetődő részét képezi. A 2002-ben elhunyt Astrid Lindgrent, akit mindenkinél jobban szeretett a svéd nép, egész Svédország gyászolta.
Carl Bildt (1949-) 1991-94 svéd miniszterelnök, 1986-99 a Mérsékelt párt elnöke. A modern idők egyetlen konzervatív svéd államfője. A svéd politikában elsősorban azzal vált ismertté, hogy megalkuvással vádolta Olof Palmét az 1981-ben a dél-svéd felségvizeket megsértő szovjet tengeralattjáró ügyének elhúzódása miatt. Palméhoz hasonlóan Bildt érdeklődési köre is elsősorban a kül- és biztonságpolitika. Nemzetközi ismertséget az
1995-97 közötti boszniai béketárgyalások hoztak számára, ahol az Európai Unió békeközvetítője, majd 1999-2001 között az ENSZ főtitkárának megbízottja volt a Balkánon
Carl Michael Bellman (1740-95) Nemzeti dalnok és trubadúr, a svéd dalművészet atyja. Bellman ”Fredman episztolái” című műve tulajdonképp 82 dal, melyekben a kicsapongó életet dicsőíti és megveti a halált. Episztoláiban a XVIII. századi Stockholm utánozhatatlan módon jelenik meg.
Carl von Linné (1707-78), született Linneaus (az angol nyelvű országokban még ma is ezen a néven ismert) híres svéd orvos és botanikus (az ő korában a botanika az orvostudomány részét képezte) elsősorban Systema naturae című, a növények, állatok és ásványok rendszertanával foglalkozó művével vált híressé. Linné számtalan híres utazást tett Svédországban, többek között Lappföldre, Dalarna és Skåne tartományokba. Útjairól részletes beszámolót készített, elsősorban a természeti jelenségeket írta le aprólékosan. Tanítványai beutazták az egész világot. Eljutottak Japánba, Észak-Amerikába, Dél-Amerikába, Ausztráliába, Arábiába és a Jeges-tengerre. Csak az elmúlt időben vált lehetővé a tudomány számára, hogy értékelni tudja a lángeszű Linné kutatási tevékenységének teljes skáláját. Ma már őt tartják Darwin legfontosabb előfutárának. Önmagával szembeni szigorú elvárása, hogy tapasztalati úton bizonyítsa valamennyi következtetését, rendkívül fontos volt a természettudományos kutatás fejlődése szempontjából.
INGMAR BERGMAN (1918-2007)
A világ filmtörténetének egyik legkiemelkedőbb és legnagyobb hatású film- és színházi rendezője. Filmrendezőként 1945-ben mutatkozott be a Válság című filmmel. Íme néhány Bergman átfogó filmterméséből: Egy nyár Monikával (1952), Fűrészpor és ragyogás (1953), Egy nyári éj mosolya (1955), A hetedik pecsét (1956), A nap vége (1957), Persona (1965), Suttogások és sikolyok (1971), Jelenetek egy házasságból (1972), Színről színre (1975), Őszi szonáta (1977), valamint az Oscar-díjas Fanny és Alexander (1982), mellyel Bergman befejezte filmkarrierjét. Az azt követő két évtizedet Bergman a stockholmi Királyi Drámai Színház rendezőjeként töltötte, melynek 1963-66 között az igazgatója volt. 2003-ban egy televíziós produkciót készített, mely akár a Jelenetek egy házasságból című film folytatásának is tekinthető. Külföldön Bergman elsősorban pszichologizáló, személyiségi kérdéseket elemző filmjeiről híres, pedig jelentős vígjátékrendező is. Kiemelik továbbá Sven Nykvist fényképésszel és operatőrrel való kiváló képi együttműködését.
2007. július 30-án, hétfőn, hunyt el Fårö-szigeti otthonában.
Ingrid Bergman (1915-82) Garbo mellett Svédország külföldön legismertebb színésznője. Többek között az alábbi hollywoodi filmekben láthattuk kiemelkedő színészi teljesítményét: Casablanca (1943), Gázláng (1944), Bűvölet (1945) és Forgószél (1946). Háromszor kapott Oscar-díjat. Nagy botrányt kavart, mikor Amerikában elhagyta férjét és gyermekét Roberto Rosselini olasz rendező kedvéért. Színpadi színésznőként is sikeres volt.
Ingvar Kamprad (1926-) Klasszikus svéd vállalkozó, az IKEA alapítója és tulajdonosa. (A cég neve az Ingvar Kamprad Emtaryd Agunnaryd szavak kezdőbetűiből állt össze, a két utóbbi Kamprad szülőfalujának és a járásnak a neve.) Az áruelosztás és a termeléshez igazított termékfejlesztés megálmodója és úttörője. A globális IKEA-birodalom kialakításában a legapróbb részletekig személyesen vett részt, munkájának vezérszavai a költségtudatosság, új, rendhagyó megoldások, alázatosság, akaraterő és személyes példamutatás. Kamprad ragaszkodott hozzá, hogy kompromisszum nélkül ellenőrizhesse az IKEA-t, így a céget sosem vezették be a tőzsdére, hanem minden fejlesztést önerőből végeztek. Még egy svéd mondás is született: Per Albin Hansson (korábbi svéd miniszterelnök, a haza atyja) felépítette a svéd népotthont, Ingvar Kamprad pedig bebútorozta.” Lassan ideje lesz nemzetközi változatot találni erre a közmondásra.
Ivar Kreuger (1880-1932) Világszerte ismert becsvágyó pénzmágnás és nagyiparos, végzettségét tekintve építészmérnök. Pénzügyi birodalmat épített fel, melynek végcélja a globális monopólium megszerzése volt a különböző ágazatokban. Ezt a gyufaiparban kis híján sikerült is megvalósítania. Kreuger üzleti módszere a vakmerő bátorságra, a pimaszságra és a gyors kölcsönökkel finanszírozott terjeszkedésre épült. Tartózkodó és visszavonult életet élt, mely hozzájárult a róla szóló mítoszok kialakulásához. A New York-i tőzsde 1929-es összeomlását követően derült fény Kreuger globális üzlethálózatán tátongó hatalmas fekete lyukakra. 1932-ben Kreuger Párizsban öngyilkos lett, s ezt követően sikkasztások egész sora került napvilágra. Ez eredményezte a Kreuger-féle gazdasági összeomlást, mely nemcsak a svéd pénzmágnás egész birodalmát tüntette el a föld színéről, hanem a teljes svéd gazdasági életet depresszióba sodorta. Ez a gazdasági összeomlás messze Svédország határain túl is éreztette hatását, s a világ egyik legnagyobb vállalati csődjeként tartják számon.
Jan Stenbeck (1942-2002) Ellentmondásos ipar- és pénzmágnás. Apjától, Hugo Stenbecktől, aki többek között Ivar Kreuger ügyvédje volt, hatalmas üzleti birodalmat örökölt. Míg Kreuger monopóliumra törekedett, addig Stenbeck üzleti alapelve az volt, hogy meg kell törni az egyeduralmat, elsősorban az állam monopóliumát. Főleg a média- és távközlési ipar terén folytatott üzleti tevékenységével az elmúlt évek svéd gazdasági életének talán legnagyobb megújítója, egyben nagy hatással volt a svéd társadalom újabb kori alakulására is.
Jussi Björling (1911-60) A XX. század egyik legnagyobb tenorja, világhírű volt lágy, ”északi” hangszíne. A stockholmi Operában kezdte pályafutását. 1938-tól főleg az Amerikai Egyesült Államokban élt, ahol a New York-i Metropolitan egyik nagy sztárja lett.
|
Marcus Wallenberg (1899-1982) Legendás hírű nagyiparos és pénzmágnás. Svédország vezető pénzügyi dinasztiájának, a Wallenberg-klánnak a feje. A Wallenbergek nemzetközi összehasonlításban is egyedülálló hatalmi helyzetet élveznek a svéd gazdasági életben, az ország számos kiemelkedő ipari vállalatánál ellenőrző pozíciókat foglalnak el. A Wallenberg-család eredetileg bankárcsalád volt. Marcus Wallenberg volt az, aki előrelátóan, és mind pénzügyi, mind gazdasági tekintetben radikálisan nekilátott a modern gazdasági impérium felépítéséhez, mely még ma is a svéd gazdasági élet vezető hatalmi szféráját képezi. A maga korában a nemzetközi pénzügyi világ jelentős személyisége, akinek ezzel párhuzamosan diplomáciai megbízatásai is voltak. Ugyanakkor nemzetközileg megkérdőjelezhető Marcus Wallenberg, illetve a Wallenberg-vállalkozások szerepvállalása a II. világháborúban.
Olof Palme (1927-86) 1969-76 valamint 1982-86 között Svédország miniszterelnöke. Jobboldali polgári családból származó radikális szociáldemokrata, háttérének köszönhetően a XX. századi svéd politika legellentmondásosabb alakja, mind az ország határain belül, mind kívül. Elsősorban külpolitikájának köszönhetően írta be nevét a világtörténelembe. A harmadik világ jogaiért folyó nemzetközi harc egyik legjelentősebb agitátora volt, legismertebb talán a vietnámi háborúban mutatott Amerika-ellenessége. 1986 februárjában Stockholmban a nyílt utcán gyilkolták meg, mikor feleségével egy mozilátogatást követően testőrök nélkül hazafelé tartott. A gyilkosságért azóta sem ítéltek el senkit.
Per Albin Hansson
(1885-1946) 1932-46 között Svédország miniszterelnöke. Őt tekintik az ún. „svéd modell” vagy „harmadik utas politika” atyjának, mely erős társadalmat és általános jólétet biztosít minden az ország valamennyi polgára számára. A svéd szociáldemokrata mozgalmat a radikális irány helyett a jelenlegi mérsékeltebb irányba terelte. Államférfi és népvezér, akinek legfontosabb fegyvere a kompromisszum és a tárgyalásokkal történő megoldás. Bőven érte mind kritika, mind dicséret azért a történelmi tettéért, hogy az összpárti kormány miniszterelnökeként hosszú távú engedmények árán sikerült megakadályoznia, hogy Svédország belesodródjon a II. világháborúba.
Raoul Wallenberg (1912-??) Svédország egyik legjelentősebb pénzügyi családjából származó svéd diplomata, aki a II. világháború végső szakaszában az ún. menlevelek (Schutzpass) kiállításával több tízezer budapesti zsidót mentett meg a deportálástól. 1945 januárjában a szovjet hadsereg kémkedés vádjával elfogta, s ezt követő sorsáról azóta sem lehet biztosat tudni. Wallenbergről az utolsó bizonyítható életjel 1947-ből származik. Ma már szinte szentként tisztelik, s világszerte számtalan emlékmű és emléktábla őrzi emlékét.
Selma Lagerlöf (1858-1940). Fellázadt születéséből adódó szerepköre ellen és nem vette át a Värmland tartományban fekvő családi birtok vezetését. 1891-ben a Gösta Berling története című regénnyel debütált. Ez a regénye is, akárcsak számos más műve szűkebb szülőföldjének népi mondáira épül. Dinamikus, fantasztikus, mitikus és retorikus prózájával megújította a realizmust. Legismertebb regényei közül néhány: Jeruzsálem (1901-02), Arne úr pénze (1904), A halál kocsisa (1912) és A császár (1914). Nils Holgersson 1909-ben irodalmi Nobel-díjat kapott. Ő volt a Svéd Akadémia első női tagja 1914-ben.
Stefan Persson (1947-) Vállalatvezető, a H&M-konszern többségi tulajdonosa. Az alapító Erling Persson fia. A H&M sok tekintetben az IKEA ikertestvérének tekinthető. Ugyanabban az évben, 1947-ben alapították, s az IKEA-hoz hasonlóan rendhagyó gyártási ötletekre, elosztásra és piackutatásra épül, azonos alapvető üzleti ötlettel: „modern formatervezés alacsony áron |
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
