Henrik Larsson
Zlatan 2008.01.07. 13:27
Henrik "Henke" Larsson napjaink legjobb svéd csatára, nem véletlen, hogy 2004-ben a svéd futball vezérkara az UEFA vezetőjével, Johanssonnal (honfitárs) együtt karöltve könyörgött neki, hogy térjen vissza az Eb-csapatba. Hogy miért? Mert Henke minden szögből gólveszélyes, reflexei még mindig kiválóak, pontossága legendás, a légierejét a NASA is megirigyelhetné.
Zöld-foki-szigetekről származó kis Henke a "hamleti" Helsingborgban született, s 18 éves korában már a kisebbik helyi csapat, a Högaborg BK oszlopos tagja volt. Eleinte egyébként apró termete miatt az angolfoci- és Pelé-rajongó srác csak a kispadon ücsörgött, szerencséjére az újonnan érkezett edző, Person felfedezte az ifjonc hatalmas tehetségét. 1991-ben már 21 gólt ért el, erre egy helyi nagy klub, a Helsingborgs IF is felfigyelt s leigazolta őt. Itt aztán valósággal berobbant a svéd futballba: 31 mérkőzésen 34 gólt lőve gólkirály lett s a válogatottban is bemutatkozhatott a finnek elleni sorsdöntő vb-selejtezőn (góllal, természetesen). A háromkoronásoknál azonban a Dahlin-Brolin-Kenneth Anderson bombaerős trió miatt általában a kispadon foglalt helyet. Noha a következő évben "csak" 16 gólt ért el a bajnokságban, a holland Feyenoord leigazolta őt. Itt nem termelt olyan jól a Larsson-féle gólgyár, igaz, a hosszú rastafrizurát viselő sráccal inkább szélsőt, mint középcsatárt játszattak edzői.
1994-ben ott volt az USA-beli világbajnokságon, ahol megszerezhették a 3. helyet, ami az újkori svéd labdarúgás legnagyobb sikere volt. A románok ellen győztes gólt ért el a nyolcaddöntőben, majd a bolgárok elleni kisdöntőben egy fantasztikus szólógóllal tette le névjegyét. Nem akármilyen csapat volt az: Ravelli, Roland Nilsson, Patrick Anderson, Klas Ingeson, Hakan Mild, Joaquim Björklund (aki a bronzmérkőzésen világrekordként az 54. percig nem ért labdához, pedig kezdőként játszott!), a magyar származású Anders Limpar, Jonas Thern, Rehn, Blomquist s a már említett csatárok világklasszis társulatot alkottak. Az akkori Feyenoord sem volt éppen egy rossz társulat: De Goey, Dudek, van Gobbel, Bosvelt, Gio van Bronckhorst, Vos, Kalou, Buffel, Graff s a magyar Kiprich József bár a bajnoki címre nem voltak elég jók, kétszer is elnyerték a Holland Kupát.
1997-ben, hosszas vita és töprengés után az őt Hollandiába vivő Jansen edző után a skót Celtichez igazolt 650 ezer font ellenében, ahol sokkal nagyobb kihívás és persze pénz várt rá. Azonnal vissza is vették a zöldek a bajnoki címet az azelőtt sorozatban kilencszeres győztes Rangerstől, s Henke már első skóciai évében gólkirályi címet szerzett, amit még négy követett; azaz mindig aranycipős lett, ha egészséges volt. Igen, ha egészséges volt: 1999-ben súlyos sérülést szenvedett a Lyon ellen - kettős lábszártörés anélkül, hogy bárki is hozzáért volna!!! Sokáig csak mankóval tudott járni, s az is kétséges volt, hogy egyáltalán tudja-e folytatni pályafutását. Közben a válogatottal az EURO2004-ig nem sok sikert ért el, mert a nagy generáció kiöregedése után sem a '96-os Eb-re, sem a '98-as vb-re nem sikerült kijutniuk. Mindenestre gyógyulása után fantasztikus formában játszva 35 bajnoki gólt ért el, a 2001-es szezonban mindösszesen 53 találatot elérve európai Aranycipős lett.
Gólérzékenysége öregedtével sem csökkent: a 2002-es vb-n három gólt lőtt, a Celtickel nyert egy táska hazai aranyat - egyedülálló módon az évi 30 gólt garantálni tudta. 72 válogatott mérkőzés után 2002-ben visszavonult, s a Celtickel megszerezte 31. nemzetközi kupagólját (az MTK ellen), amivel brit rekorder lett, megelőzve a walesi Ian Rusht a Liverpooltól (meg is kapta érte a Brit Birodalom rendjelét). A magyarok elleni sorsdöntő Eb-selejtezőre a média nyomására visszatért ,de ezek után újra visszavonult. Természetesen 2004-ben is skót bajnok lett, 33 évesen 30 gólt termelt, de a nagy álom, a nemzetközi kupagyőzelem 2004-ben sem vált valóra, pedig beverekedték magukat az UEFA-kupa döntőjébe is. Talán majd Spanyolországban! - gondolta, mivel maga Lennart Johansson, az UEFA svéd elnöke kérte fel Henrik Larssont, hogy adja fel elhatározását és térjen vissza a válogatottba a portugáliai Európa-bajnokságra.
Ilyen invitálásnak Henke nem is tudott ellenállni, így 33 évesen készülhetett élete utolsó (akkoriban legalábbis így gondolta) nemzetközi tornájára. Luzitániában három gólt is lőtt, s a nagycsapatok számára bizonyította, hogy tudása mit sem kopott. A Barcelona le is csapott a lejárt szerződése miatt kapós csatárra. Remekül kezdte első hispániai szezonját, súlyos sérülése miatt ősz végén máris a maródiak listájára került. Novemberben bal térdében elszakadt a keresztszalag, s a svéd emiatt féléves pihenőre kényszerült. Csak áprilisban kezdhette meg az edzéseket, a szezon legvégén már két bajnokin is pályára léphetett. A válogatottban továbbra is számol vele Lagerbäck, hiszen nagy szüksége volt Henke góljaira a 2006-os vb selejtezőin (ahol hősünk nyolc mérkőzésen ötször volt eredményes). A csatárra Spanyolföldön Rijkaard ugyan főként csereként számított, azonban Henke így is 10 góllal tette hozzá a maga részét a bajnoki aranyhoz, de szezonjának (és pályafutásának) csúcsa az Arsenal elleni BL-döntő volt.
0:1-es, már-már reménytelennek tűnő állásnál lépett pályára a veterán, aki négy perc alatt kiosztott két parádés gólpasszt, katarzist hozva ezzel egész Katalóniának. "Ennél szebb búcsút el sem tudott képzelni magának: ősztől már a hazai Helsingborgs Idrottsföreningban vezet le, de előtte nyáron a vb-n, Németországban, minden bizonnyal megvillan egyszer-kétszer a háromkoronás mezben is" - írtuk róla a nagy esemény előtt. Ám a 2005-ben minden idők legjobb svéd játékosának megválasztott Henke, mint 1994 óta minden válogatott tornáról, ezúttal is csalódottan repülhetett haza. Trinidad és Tobago ellen biztatóan kezdett, de gólt nem tudott lőni-fejelni, Paraguay ellen belefeledkezett a mezőnymunkába, az angolok ellen viszont roppant fontos gólt szerzett. A feketelevest a hazaiak elleni nyolcaddöntőben hörpintette fel, amikor kihagyott büntetőjével beütötte az utolsó szöget az Allsvenskan koporsójába.
Általános vélemény volt, hogy sajnos lejárt az ő ideje, hiszen korunk atomfutballjában óriási különbség van 1 másodperc és 1.1 másodperc között, azaz nüanszokon és centiméterekre átváltható szekundumokon múlhat siker és kudarc kérdése. Henke a vb után visszavonult a válogatottságtól, majd odahaza a Helsingborgsot Svéd Kupa-győzelemre vezette. 36 éves fejjel a bajnokságban 15 fellépésén nyolcszor rezgette meg a hálót. (Az Elfsborg elleni kupameccsen pedig egy gyomorra mért felütéssel jeleskedett.) Így is hatalmas meglepetést keltett, hogy a téli bajnoki szünetben a Manchester United igazolta le őt három hónapra, kölcsönbe. A svéd veterán a csapat legjobban fizetett profijaként (negyed évre egymillió font) nem is okozott csalódást, betalált a bajnokságban, az FA-Kupában és a BL-ben is, ezért is merült fel a felekben, hogy egészen nyárig Angliában marad, ám végül is az eredeti terveknek megfelelően 12-én hazarepült.
Rá jellemző módon búcsúzott: győztes találattal, természetesen fejesgóllal. A Lille elleni BL-nyolcaddöntőben C. Ronaldo beadását magasra ugorva, hihetetlen könnyedséggel stukkolta meg, mintha ez a világ egyik legegyszerűbb dolga lenne, s az arisztokratikus alig-mozdulat után a labda bombaként csapódott a jobb felső sarokba - ennél szebb mozdulatsor nemigen rögzülhet róla a szurkolókban.Hazatérve továbbra sem csökkent játékkedve és gólérzékenysége, ezért is beszélte rá a szövetség, hogy vegyen részt a 2008-as kontinenstornán, hiszen égető szükségük van rá.
"Larssont soha nem változtatta meg a siker - nyilatkozta róla a svéd válogatott Mattias Jonsson. - Csak egyike volt a csapatban játszó fiúknak. Viccelődhettél és beszélgethettél vele, amikor csak akartál, ráadásul mindig segítőkész volt. Ő egyszerűen csak: Henke. Szerintem ez legnagyobb erőssége."
A játékosoknál a válogatottság és a válogatottban szerzett gólok száma a 2006. július 10-i helyzetet mutatja
Személyes adatai
Születési helye: Helsingborg Születési ideje: 1971-09-20 Magasság : 178 Súly : 76
Klubja
Helsingbors IF
Korábbi klubjai
Celtic Glasgow Feyenoord Helsingborgs IF Hogaborg BK FC Barcelona Manchester United
Válogatottság (gól)
93 (36)
Posztja
csatár
Sikerei
Holland Kupa-győztes (1994, 1995), skót bajnok (1998, 2001, 2002, 2004), skót Ligakupa-győztes (1998, 2000, 2001), Skót Kupa-győztes (2001, 2004), spanyol bajnok (2005, 2006), spanyol Szuperkupa-győztes (2005), BL-győztes (2006), Svéd Kupa-győztes (2006), európai aranycipős (2001), az év játékosa Svédországban (1998, 1999, 2004), az év játékosa Skóciában (1999, 2001), skót gólkirály (1999, 2001, 2002, 2003, 2004), az Eb álomcsapatának tagja (2004), az Eb bronzcipőse (2004), minden idők legjobb svéd labdarúgója , vb-bronzérmes (1994), vb-résztvevő (2002, 2006), Eb-résztvevő (2000, 2004)
|