Mikor milyen ünnep van. |
1916 óta június 6-át a svéd zászló napjaként ünneplik. 1983-ban ez lett végül Svédország nemzeti ünnepe is. A nemzeti ünnep napjának kiválasztásakor két ok is közrejátszott: 1523 június 6-án választot- ták Gustav Vasa-t Svédország királyává, megalapítva ezzel az önálló svéd államot. |
A Luca ünnepet (dec. 13) csupán mintegy 60 éve tartják, ám azóta nagyon népszerűvé vált. A jámbor szicíliai lányról, Luciáról való megemlékezés mellett, a karácsony közeledtét köszöntik az ünneplőbe öltözött gyerkőcök felvonulásával, a felnőttek pedig nem kevés glögg-gel (forró, alkoholos gyümölcspunccsal) és énekszóval. A karácsonyfát szalmaállatkákkal és csillagokkal díszítik, beindul a süti-gyártás, a Mikulás elvégzi az utolsó simításokat a gyerekek magaviseletének kiértékelésén, és befejezi az utolsó vásárlásokat. |
|
|
A húsvét Svédországban még őrzi a pogány hitvilágot is, így az ünnep időszakára boszorkányokat akasztanak ki a pokol ördögével egyetemben. Boszorkánynak öltözött gyerekek kopogtatják végig a szomszédok ajtaját, hogy nyalókát csaljanak ki tőlük rajzokért cserébe. |
|
De a karácsony után a legnagyobb ünnep itt a nyári napforduló ünnepe (június 21). Ilyenkor van a legrövidebb éjszaka (leghosszab nappal). Északon a nap korongja csak félig tűnik el, mikor újra emelkedni kezd. De Dél-Svédorszában is este 11-kor még, s éjjel 2-kor már világos van. |
|
|
|
|
A nyári napforduló Svédország leglelkesebben ünnepelt fesztiválja. Június 23-hoz -a nyári napforduló- legközelebb eső hétvégén ünneplik meg. Az ünnep előestéje mindig péntekre esik. Eredetileg ezen az ünnepen a nyár érkezését ünnepelték, a bő termés reményében. Manapság a legtöbb svéd a nyárközép (midsommar) ünnepét azzal kapcsolja össze, hogy ezen a napon virágokkal és lombokkal díszített májusfákat állítanak országszerte. A májusfa körül táncolnak hajnalig. |
| | |