A 21. század első évtizedében a svéd válogatott gyakorlatilag egybefonódott Lars Lagerbäck szövetségi kapitánnyal, aki 2000 és 2009 között irányította kisebb-nagyobb sikerrel a nemzeti tizenegyet. Lagerbäck közreműködésével öt világversenyre jutott ki Svédország (két vb-re és három Eb-re), ám a negyeddöntőknél tovább egyszer sem jutott. A legutóbbi Európa-bajnokságon (2008) a csoportkör jelentette a végállomást az északiak számára, ám az igazi csalódást az okozta, hogy nem sikerült kijutni a 2010-es dél-afrikai vb-re – ez a kudarc Lagerbäck állásába került.

Nagy feladatra vállalkozott a Lagerbäcket váltó Erik Hamrén, akinek amellett, hogy néhány sztár fejében (többek között Zlatan Ibrahimovicéban) rendet kellett tennie, a 2012-es Eb-re is ki kellett juttatnia a csapatot. Az új tréner gyorsan felhívta magára a figyelmet, amikor kijelentette: azt akarja csapatától, hogy sokat birtokolja a labdát és uralja a játékot első nagyobb meccsén, Hollandia ellen. Nos, talán jobban járt volna Hamrén, ha a „ne szólj szám, nem fáj fejem″ mondást tartotta volna szem előtt, hiszen csapata 4–1-re kikapott Hollandiától. A siker tehát késett, de nem maradt el.

Hamrén felhagyott a Lagerbäck által erőltetett 4–4–2-es hadrenddel, amely leginkább a brusztolós, védekező focin – vagy mondjuk ki: a bunkerfocin – alapult. A 2009-ben kinevezett szövetségi kapitány támadó felfogásban küldte pályára csapatát, legtöbbször a 4–2–3–1-es játékrendszert alkalmazva – ezzel a svéd válogatott történetének alighanem legoffenzívabb csapatát alakította ki. Pont erre a váltásra volt szükség a nemzeti csapatnál – üdvözölte Hamrén taktikai érzékét a svéd együttesbe visszatérő sztár, Zlatan Ibrahimovic.

„Nagyon csalódott voltam, amikor nem sikerült kijutnunk a kétezer-tízes világbajnokságra. Új impulzusra volt szükségünk, és Erik ezt meg is hozta a csapatnak – nyilatkozta a svéd sajtónak Zlatan Ibrahimovic, a nemzeti tizenegy csapatkapitánya. – Új játékstílust hozott, visszaadta a hitünket. Egy új korszak vette kezdetét a svéd futballban.″

Hamrén nem kedvelte a védekezésen alapuló, kontratámadásokra épülő futballt, ehelyett azt követelte játékosaitól, hogy járassák meg a labdát, és amint elveszítik azt, támadják meg az ellenfelet. Ez a támadó felfogás szépen lassan beérett, a svéd válogatott többek között Magyarországot és Hollandiát is legyőzve legjobb csoportmásodikként jutott ki az Eb-re – 10 selejtezőjéből 8-at megnyert, s ezeken a meccseken 31-szer zörgette meg az ellenfelek hálóját, ami jelzi, hogy igencsak gólerős csapat.

„Azt kívánom, bárcsak az Eb-n is minden olyan lenne, mint a selejtezőben. De lássuk be: a kontinens legjobb csapataival találkozunk, ami megnehezíti egy olyan kis ország dolgát, mint mi vagyunk. Megpróbálunk nyerni, és a lehető legtámadóbban futballozni. Persze sok múlik azon is, hogy az ellenfelek milyen napot fognak ki″ – fogalmazott Erik Hamrén a selejtezősorozatot követően.

A RUTIN ÉS A FIATALSÁG MEGFELELŐ ELEGYE A VÉDELEMBEN

„Végy egy jó kapust" – hangzik a szállóigévé vált mondat. Nos, a svéd válogatottnak ezen a poszton nincs problémája, hiszen a minden hájjal megkent Andreas Isaksson már 2004 óta a válogatott egyik erőssége, csaknem százszor öltötte már magára a címeres mezt. A védelem egyik legbiztosabb pontja a majd' két méterre nőtt kapuvédő.

A másik biztos pont a védelemben Olof Mellberg. A 34 éves hátvéd túl van 100. válogatott mérkőzésén, két vb-n és három Eb-n szerepelt már a svéd válogatottal. Az azonban nagy fejtörést okozhat Hamrénnak, hogy kit szerepeltessen a védelem közepén Mellberg mellett, ugyanis Daniel Majstorovic sérülése miatt nem lehet ott a viadalon. A középső védő posztra Jonas Olsson, Mikael Antonssen és Andreas Granqvist közül válogathat a kapitány – minden bizonnyal utóbbi játékosra fog esni a választása, aki a Genoát erősíti.

A hátsó alakzat jobb oldalán bizonyára Mikael Lustig jut szóhoz, a Celtic hátvédje végigjátszotta a selejtezősorozatot – igaz, nemzetközi rutinja nincs túl sok, hiszen előtte nem szerepelt a válogatottban. A bal oldalon a Premier League-ben edződő Martin Olsson kerülhet szóba, aki védekező feladatainak ellátása mellett a támadásokhoz is szeret fellépni. A Blackburn védőjének „kihívója" az Anderlecht játékosa, Behrang Safari.

BIZTOS PONTOK A KÖZÉPPÁLYÁN

Minden bizonnyal 4–2–3–1-et fog alkalmazni Erik Hamrén az Eb-n. A szűrő feladatok Anders Svenssonra hárulnak, aki rutinból nem szenved hiányt: 1999 óta tagja a válogatottnak, hatodik jelentős tornájára készül. Svensson mellett Kim Källström futballozhat hátrébb vonva, és a 29 esztendős középpályásra érdemes odafigyelni, ugyanis hét gólpasszával Mesut Özillel holtversenyben a legjobb előkészítő volt a selejtezők során – nem beszélve három góljáról.

A jobb szélen a Sunderland feltörekvő szabadrúgás-specialistája, Sebastian Larsson kaphat szerepet, a túloldalon a csatárként is bevethető Ola Toivonen. A PSV futballistájának egy óhaja már teljesült: azt kívánta az Eb sorsolása előtt, hogy bárcsak megmérkőzhetne az angolokkal és az egyik rendezővel – erre a svédek megkapták a csoportkörre a „háromoroszlánosokat" és a társházigazda Ukrajnát. Toivonen játékára – és nem utolsó sorban szavaira – érdemes lesz odafigyelni.

Az árnyékék szerepét nagy valószínűséggel Johan Elmander tölti majd be, azonban gyaníthatóan a holland AZ Alkmaarban tíz gólig jutó Rasmus Elm sem fog az Eb ideje alatt végig a kispadon ücsörögni. De persze nem mehetünk el szó nélkül Christian Wilhelmsson, Emir Bajrami és Pontus Wernbloom mellett sem, ám nekik bizonyára csak epizódszerep jut.

A KÉT LÁBON JÁRÓ ÉLETVESZÉLY: ZLATAN IBRAHIMOVIC

A svéd válogatott legjobbját, Zlatan Ibrahimovicot senkinek sem kell bemutatni. Az elképesztő fizikai adottságokkal rendelkező csatár kiszámíthatatlan a kapu előtt – bár gyakran a pályán kívül is az –, bárhonnan és bárhogyan képes gólt szerezni. Rengeteg fog múlni az ő játékén, ha elkapja a fonalat, nehéz lesz megállítani.

Ibrahimovic mellett a fent említett Elmander és Toivonen is bevethető csatárként, a kispadon pedig helyet foglal Markus Rosenberg, a Werder Bremen gólvágója, illetve Tobias Hysén, a Göteborg támadója, aki legutóbbi négy válogatott meccsén négyszer köszönt be az ellenfeleknek.

MIRE SZÁMÍTHATUNK A SVÉDEKTŐL AZ EB-N?

Rendkívül szervezett futballra, Ibrahimovicra épülő támadójátékra, gyors és agilis szélsőkre, akik nemcsak hajszálpontos indításokra képesek, hanem vállalkozó kedvűek is, azaz bármikor képesek eldönteni egy-egy meccset.

A legnagyobb kérdés természetesen Ibrahimovic lesz: ha a rendkívül gólerős támadó elkapja a fonalat, védő legyen a talpán, aki feltartóztatja őt. Ahol sebezhetőnek tűnik a svéd válogatott, az a védelme. Mellberg mellett – és a szintén tapasztalt Isaksson előtt – minden bizonnyal három, de legalább két olyan futballista lesz a pályán, aki viszonylag kevés válogatott rutinnal rendelkezik – többen még egyetlen nagy tornán sem vettek részt.

Sokan úgy tartják, hogy az Eb sötét lovai lehetnek a svédek (a William Hill világhírű fogadóirodánál 66 az 1-hez lehet fogadni Ibrahimovicék végső győzelmére). Hamrén legénysége két óriással, Angliával és Franciaországgal, illetve a bizonyítási vágytól fűtött társházigazda Ukrajnával került egy csoportba. Ennek ellenére nem tűnik lehetetlennek a továbbjutás, hiszen a kulcsemberek (Kim Källström, Ibrahimovic, Johan Elmander, Ola Toivonen) remek idényen vannak túl, s ha a klubcsapatukban mutatott formát át tudják menteni a válogatottba is, igen nagy fejtörést okozhatnak az ellenfeleknek. És persze azt se felejtsük, hogy az angolok és a franciák sem remekeltek legutóbbi világversenyeiken, így bármi megtörténhet. Ki tudja, talán képes lesz Svédország is hasonlóan meglepni Európát, mint 2004-ben Görögország, vagy 1992-ben Dánia?

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés